A mai napon összeszedjük az összes tartozásod. Mindent, nemcsak a hiteleket…
Az a gyakorlati tapasztalatom, ha valakinek közüzemi, telefon vagy bármilyen más elmaradása van, nagyban elveszi a figyelmet a hitelek ledolgozásáról, ezért ma azt gondold végig és nézzél utána, hova mennyivel tartozol, most mindent írjál össze, még a családi kölcsönöket. Először az elmaradásokkal kell leszámolni, hogy utána már csak a nagy dolgokra tudjál koncentrálni.
Mikre gondolok:
- telefonszámla
- közüzemi díjak
- biztosítások
- bevállalt LTP
- adók
- családi kölcsön
- hitel elmaradások
Mert bizony a hiteleken túl ezekkel is kell valamit kezdeni.
Ha nincs semmilyen tartozásod a hiteleden túl, akkor szívből gratulálok és a mai napon nincs feladatod, csak arra kell figyelned, hogy az a jövőben is így maradjon.
Szia Kinga!
Nekem mindig azt a legnehezebb eldönteni és mérlegelni, hogy vajon egy alap 3-6 hónapnyi tartalék felépítése, vagy pedig egy hitel kinullázása-e a jobb elsődleges cél?
Van, aki az elsőre szavaz, hogy legyen egy tartalékod és utána majd gondolsz a hitelre. De én mégis úgy szoktam érezni, hogy a hitelt lenne jobb először nullázni.
Amíg nincs baj, addig tökéletes forgató könyv lehet, hogy a hitelbe minden.
De ha valaki valami miatt elveszti a munkáját, vagy csak beegség miatt 70 %-os jövedelmet kap, akkor az addig befizetett hitelből már nem tud visszavenni. Lehet, hogy ott már választania kellene, hogy hitel vagy élelmiszer és rezsi.
Ezért sokkal, de sokkal biztonságosabb, ha nem is hat havi de legalább 1-2 havi tartalék van a család mögött. Ezt némileg módosíthatja, ha a családon belül jó a viszony és szülőnél, gyereknél, testvérnél van mozgosítható tartalék vagy esetleg egy nyugdíjpénztárban kivehető kamat vagy tőke rész, esetleg egy olyan biztosítás, ahonnan veszteség nélkül vagy minimális veszteséggel lehet pénzhez jutni.
Én arra voksolok egyértelműen valamennyi tartalék, ha nem is hat havi a családban és csak utána a hitel, bár elsőre ez a drágább, de a biztonságnak mindig van valamennyi ára.
Ezen a kérdésen én is folyamatosan gondolkodom.
Összegyűjtök valamennyi tartalékot, és ha szükséges, akkor egy nagyobb tételt mégis csak kifizetünk belőle (pl. tüzifa, ilyesmi) vagy a múltkor belefizettük a hitelkártya tartozásba.
De gondolom, ezt el kellene tenni úgy, hogy ne nyúljunk hozzá. Ténylegesen vésztartalék legyen.
Valahogy úgy érzem, hogy ha már ott van, miért nem törlesztem vele a tartozást. Teljesen érthető amit Kinga ír, hogy ha meg szükség lenne rá, jó lenne, ha rendelkezésre állna a tartalék.
Okosan kell megtalálni az arányt.
Sziasztok,
nekem Anyukám felé van 200.000Ft tartozásom. Ennyi. De ha próbálom összegyűjtögetni, mindig elköltöm “hülyeségekre”. Darabokban meg nem olyan érzés visszaadni, mintha meg lenne az egész összeg.
Viszont van, amire inkább költök, most pl. egy tanfolyamra fogok menni, ami 120.000Ft, de azért, mert nagyon-nagyon sokat segít és általa még plusz pénzre is szert fogok tenni, szóval úgy gondolom, utána gyorsabban össze fogom szedni a pénzt.
A kulcs az önkontroll, de az ilyen kis hülyeségekre elköltött pénzt a legnehezebb megfogni. Pedig már lehet, hogy kijönne belőle legalább a fél tartozás.
Anita
Szerintem le kell rakni azt a téves képet, hogy darabokban nem olyan visszafizetni, szerintem, hatalmas ereje van annak is, ha tudod, megszabadultál tőle pl. látod x hónap alatt, ennyi összerakható. A cél érdekében meg érdemes bevállalni a részletekben való visszafizetést, ha máshogy nem megy.
Szerintem egy fix összeget pl. havi 10.000 Ft-ot kezdj el fizetés után anyukádnak átutalni, mintha egy igazi hitel lenne…, tűzd ki egy év alatt kifizeted, a különbözetet vagy összegyűjtöd vagy amikor bármilyen plusz pénzed jön, a mostani pénzedhez képest, azt egyből anyukádnak utalod, mintha nem is lenne.
Köszi, nekem is eszembe jutottak ezek! Azt hiszem, tényleg csak így lehet esetemben.