OKÉ elhatároztad, hogy mennyit fogsz a hitelbe betörleszteni, de ezt a tervet, valahogy kontrollálni is kellene és ennek a legjobb módja a tervezés, majd annak az ellenőrzése, valóban úgy történnek-e a dolgok, ahogy elterveztük őket.

• Ha igen, szuper.
• Ha nem, miért és miben kell még fejlődni, hogy valóban a terv egy megvalósítható terv legyen.

Erre a Családi kontrolling táblát javaslom (akikkel hónapról, hónapra együtt dolgozom és nagyon sok pénzt takarítunk meg és faljuk a hiteleket, velük is ezt a táblázatot használom).

Vágjunk is bele, mert ez ma hosszú lesz, és ráadásul, holnap pont elseje, ami egy kezdésre kiváló alkalom:

Táblát itt találod, de a levél mellékletében is ott van:

Magadnak úgy tudod lementeni:

• Fájl fülön másolatot készítesz magadnak
• Vagy a fájl fülön letöltés másképp gombot választod

Miért szeretem a táblát?

• Pillanatok alatt át tudod tekinteni a pénzügyeidet.
• Látod a korlátaidat.
• És ami ennél is fontosabb a lehetőségeidet.
• Egyszer kell kialakítani a táblázatot.
• Utána már mindent maga kezel.

Több pénzed lesz-e, ha tervezed és vezeted a kiadásidat?

• Elvileg nem, de mégis, máshogy alakulnak a dolgok. Ugyan úgy, mint a lakásban, ha rend van, akkor mindent sokkal hamarabb megtalálsz, ha a pénzügyeidben rend van, sokkal hamarabb tudsz reagálni egy történésre, aminek pénzügyi vonzata is van.
• Ha tervezel és vezeted, pontosan látni fogod, mire van pénzed és mire nincs. Ha valamire nincs, és ezt tisztán látod, akkor tenni is tudsz érte, hogy legyen, ha nagyon szeretnéd. Látni fogod, mennyi plusz bevételre kell szert tenned vagy honnan csoportosíthatsz át egy fontosabb dologra.
• Gondolom már máshol is észrevetted, hogy amire figyelsz, amivel foglalkozol, ott jobban mennek a dolgok. Pl. ha foglakozol a nyelvtanulással vagy a kerteddel, vagy gyerekekkel.

Az általam javasolt táblázat legfontosabb előnye, hogy tervezni is tudsz benne, nem csak a tényeket rögzíteni.

Az első feladat, hogy a kódok fülön kitöltsed a pénzhelyek rovatokat:

Hol tartasz pénzt?

• pénztárca
• bankszámla (egy vagy több van rendszeresen)
• Valami egyéb hely vagy helyek: boríték (egyben, ha használod a módszert), dobozka, üveg…
• Olyan hely, ami rendszeresen részt vesz, a havi pénzforgalomban: pl. egészségpénztár

Mindegyik pénzhelyhez válassz, egy könnyen megjegyezhető két betűs kódot, mert ezeket gyakran fogod használni. Bár a kódos részre egyébként, azt mondom, majd nyomtasd ki magadnak, mert így sokkal egyszerűbb lesz, majd kezelni a pénzhelyeket, a kódjaival. Arra figyelj a kódok között, ne legyen két egyforma pl.

• Kinga pénztárca  – kp
• párod pénztárcája – logikusnak tűnne ezt is kp elnevezni, de akkor nem lenne a kettő megkülönböztethető, így legyen bármi olyan, ami más – Kálmán pénztárca – áp
• boríték – bo
• Gránit Bank bankszámla – gb
• Erste Bank bankszámla – eb
• Megtakarítás – mt

A táblázat kódok fülön, töltsd ki a pénzhelyeket és kódjaikat! A2 – A9, B2 – B9

Nézd meg a hónapok fülein, ugyan ezek a pénzhelyek vízszintesen megjelennek automatikusan a H1 – O1-ig.

Kis kitérő: Miért van erre szükség, hogy a pénzhelyeknek kódja legyen?

Mert a továbbiakban, így 2 x 2 betű leírásával nyomon tudod követni az összes pénzmozgásodat. A te saját kódjaid mellé még egy kódra lesz szükség ez pedig a „ki”.

Ezt a részt most fontos lesz megértened, mert az egész nagy táblázatnak ez lesz az egyik lelke, ezektől az apró kódoktól fogod minden pillanatban átlátni, hol mennyi pénzed van.

Mit is jelent ez a „ki”?

Induljunk kicsit messzebbről, egy pénzmozgásnál két dolgot kell tudni:

• Honnan?
• Hova?

Ez alapján háromtípusú pénzmozgást lehet a családi költségvetésben elkülöníteni.

Az első, amikor a családhoz pénz kerül, bármilyen formában:

• fizetés
• vállalkozó bevételből
• családi pótlék
• CSED, GYED, GYES
• gyerektartás
• kamat
• Erzsébet utalvány (Bár ez nem pénz, de pénzbeli értéke van, és egész pontosan csak akkor fogod látni mire, mennyit költesz, ha ezt is figyelembe veszed.)
• egyéb: pl. biztosításból, nagymamától…

Ebben az esetben, kintről kerül pénz a családhoz, ezért a

• Honnan helyre: a „ki” kerül.
• Hova helyre: pedig azt kell beírni, hogy ténylegesen hova megy a pénz pl. pénztárcába (pt) vagy az egyik bankszámlára (gb)

A második eset, amikor a családból nem kerül ki a pénz, csak az egyik helyről a másikra kerül, rengeteg ilyen eset van. Mondok néhány példát.

• Bank automatából a Gránit Bankhoz tartozó kártyával kiveszel 100.000 Ft-ot, a fizetés után és berakod a pénztárcádba.

o   Honnan? Gránit Bank bankszámla – gb

o   Hova? Kinga pénztárcájába – kp

• Aztán a kivett pénznek a felét, oda adod a párodnak, amit a közös táblába ő is bevezet, vagy elmondja neked.

o   Honnan? Kinga pénztárca – kp

o   Hova? Kálmán pénztárca – áp

• Vagy az egyik számláról átutalsz a másikra? Mondjuk az Este számlájáról a Gránit Bankosra.

o   Honnan? Erste bankszámláról – eb

o   Hova? Gránit bankszámlára – gb

• Vagy szintén az Erste bankszámláról elutalod a pénz, a bankon belül lévő megtakarítási számlára.

o   Honnan? Erste bankszámláról – eb

o   Hova? A saját megtakarítási számlára – mt

A harmadik esete a pénzmozgásnak, amikor a pénz kikerül, nem csak a pénzhelyről, hanem a családból is. Ebben az esetben a honnan valamelyik pénzhely, a hova „ki”, mert kikerül a te hatáskörödből a pénz. Elköltöd: rezsire, élelmiszerre, ruhára, gyerekre… Nézzünk erre is példákat.

• Elutalod a villanyszámlát a Gránit bank számlájáról.

o   Honnan? Gránit bankszámla – gb

o   Hova? Egy külső helyre, azaz elköltöd, ezért – ki

• A postán befizeted a gázszámlát, a készpénzből.

o   Honnan? Kinga pénztárca – kp

o   Hova? Egy külső helyre, azaz elköltöd, ezért – ki

• A boltban vásárolsz a Gránit bankos kártyáddal.

o   Honnan? Gránt bankszámla – gb

o   Hova? Elköltötted, ezért – ki

Nézzünk még néhány kevésbé egyértelmű esetet, hogy valóban megértsed a logikát.

• A postán befizetsz az LTP számlára (lakástakarék-pénztár). Elsőre tűnhetne úgy, hogy ezt a pénzt elköltötted, de nem a valóságban pénzhelyek közötti mozgás volt, mert egy speciális megtakarítási helyre tetted a pénzt.

o   Honnan? pénztárcádból – kp

o   Hova? megtakarításba – mt

• A lányodnak adsz ebédpénzre valót a pénztárcádból, amivel nem kell elszámolnia.

o   Honnan? pénztárcádból – kp

o   Hova? Egy olyan helyre kerül, ahol már nem lesz rá hatásod, szabadon gazdálkodhat vele, ezért ki lesz a kódja, még ha egyből nem is költi el az egészet, de a te szemszögedből ez mindegy – ki

• A vállalkozó számládról, pénzt utalsz az Erste bankos számlára. Bár elsőre pénzhelyek közötti mozgásnak tűnik, de nem, mert most mindent a család szemszögéből nézünk.

o   Honnan? Ugye ez a pénz kintről érkezik, nem egy másik családi számláról, ezért – ki

o   Hova? Erste bankszámlára – eb

 Kitérő összefoglalója: Átvettük milyen típusú pénzmozgás lehet:

o   Kintről érkezik pénz, azaz bevétel.

o   Egyik pénzhelyről átrakunk pénzt a másik helyre.

o   Kimegy tőlünk a pénz, azaz elköltjük.

Ha ezt megértetted, akkor mehetünk tovább, a többi kód feltöltésére:

Két nagy csoport van:

• Bevételek: 80 – 99 kódig.
• Kiadások: 20 – 79 kódig, illetve 111 – 122 kódig.
• + a 0-s kód, ami a pénzhelyek közötti mozgást fogja jelölni.

A bevételeket két további nagy csoportra tudod szét szedni. Milyen csoportokra gondolj?

• Fix bevételek és változó bevételek
• Anyukától illetve apukától származó bevételek
• Pénz bevétel és egyéb nem pénzbeli juttatások
• Alapbér és minden egyéb pl. túlóra, műszakpótlék, egyéb juttatás
• Fizetés és egyéb kiszámítható juttatások és vállalkozásból származó bevétel

Ez csak néhány ötlet volt, azt gondold ki saját magad, hogy egy ilyen pluszcsoportosítás, fog-e plusz információt adni.

A kódokat az összesítő tábla a következő módon fogja összeadni:

• Első csoport: 81 – 89-es kódig
• Második csoport: 90 – 99 kódig

A kiadásoknál több csoport létrehozására van már lehetőség, összesen hétre, ebből egynél 12 kódra van lehetőség, a többinél 10 kód felírására. Tapasztalatok szerint ennyi bőségesen elég, mert egyébként már nagyon elaprózod a táblát. Milyen csoportokat lehet képezni? Ezek csak tippek, Te gondold végig, milyen csoportok nyújthatnak plusz információt a számodra.

• Rezsi: víz, villany, gáz, szemét, TV előfizetés, lakásbiztosítás, háztartási gép csere…
• Konyhapénz: étel, ital, tisztítószerek, tisztálkodó szerek, állat, befőzés, menza, befőzés, nasi, házon kívül…
• Pénzhez kapcsolódó kiadások: pl. bankköltség, biztosítások, adó, TB…
• Közlekedés: autó üzemanyag, autójavítás, autóbiztosítás, parkolás, autópálya matrica, bérletek, vonat…
• Egészségügyi kiadások: gyógyszer, masszázs, megelőzés, privát orvos, szemüveg, sport…
• Gyerekköltségek gyerekenként szétszedve akár: sport, zsebpénz, osztálypénz, telefon, nyelv, tandíj, fogszabályzó, szakkör, kirándulás, tábor, játék, ruha, cipő…
• Szórakozás, hobbi: mozi, étterem, sport, horgászás, kirándulás, nyaralás, síelés…
• Egyéb: névnap, szülinap, ajándék, vendégség, karácsony, húsvét, ballagás, ruha, cipő…
• Megtakarítás: nyugdíj, biztosítás, értékpapírszámla, tanulmányok, lakás, tőzsde, pénztárak (pl. önsegélyező, egészség)

Néhány tétel teljesen egyértelmű hova kerül, de van, ami nem annyira, ott neked kell eldönteni hova írod be. Pl. egy gyerek bérlet kerülhet a közlekedéshez és gyerek költségekhez, oda írd be ahol beszédesebb a számodra. Maradjunk ennél a példánál egy csonka családnál, ahol pl. anyuka gyerektartást kap, ott érdemesebb talán a gyerekköltségekhez beírni, ha pl. szükséges az elszámoláshoz. De lehet, hogy Te jobban kíváncsi vagy, hogy közlekedésre összesen mennyit költ a család, akkor oda tedd be.

Mindenestre az egyes csoportok kódjai így adódnak össze.

• 1. csoport: (kivétel 12 kód) 111 – 122
• 2. csoport: 20 – 29
• 3. csoport: 30 – 39
• 4. csoport: 40 – 49
• 5. csoport: 50 – 59
• 6. csoport: 60 – 69
• 7. csoport: 70 – 79

Ha megvan az összes kód, a tervezés következik, ezt az összesítő fülön a tervezés oszlopban tudod megtenni, a szeptember fület töltsed ezúttal. Csak a tervezés oszlopba szabad írni, a tény oszlopba tilos!

Itt a tervezéssel, addig kell „játszanod”, amíg a kiadás nem lesz kevesebb, mint a bevétel, ugye nem feledkeztél meg a plusz hiteltörlesztési tervedről sem, ez is kerüljön be a táblába. Konzultáció alkalmával szívesen ránézek a kitöltött tábládra.

Ha ez meg van, akkor a táblázat vezetése előtt még egy fontos pont van. Töltsd fel a szeptemberi kezdő sort.

o   Számold meg a pénztárcákban lévő összegeket!

o   Nézd meg az internet bankban, mennyi pénzzel indítod a hónapot!

o   Többi helyeknek is járj utána!

Minden nap, vagy ha úgy kényelmesebb 2-3 naponta vezesd be, mikor, mire, mennyit költöttél! És nézzük a hiányzó oszlopokat.

o   Dátum és könyvelési dátum: a dátumot egy nap elég egyszer kiírni, könyvelési dátum pedig a kártyás vásárlásoknál lehetséges, ezt a bankszámla kivonaton pontosan fogod látni, de akár ki is hagyhatod, nem annyira lényeges.

o   A nagy csoportot, majd a kód alapján is látni fogod, ide olyan információt érdemes írni, ami ha utólag vissza szeretnél keresni, segít majd eligazodni és plusz információt ad. pl. ruha kategória (kód) – Fruzsi 2 db nyári póló.

o   Összeg: amennyit ténylegesen fizetsz valamiért.

o   Honnan: jön a pénz illetve honnan fizettél valamit az utolsó kódos lapról látod (ezt érdemes kinyomtatnod, vagy felírnod, hogy ne kelljen ide-oda ugrálni a táblázat fülei között).

o   Hova: hova jön be a pénz vagy mire költöd.

o   Kód: melyik nagy bevétel illetve kiadás csoportba vezeted be, az adott tételt, amit a rendszer már kezel és az összesítő táblában tudod egy gombnyomással nyomon követni.

Innentől kezdve már csak becsülettel vezetned kell, és figyelni, hogy ne lépd túl az előzetesen betervezett keretet. Ha a havi cashflow tervezésről többet szeretnél tudni, akkor majd következő tanfolyamnak a havi cashfow tervezőt, ahol csak a tervezésről szól 10 lecke.